2015. február 2., hétfő

Locavore - az Ezeregyéjszaka világában…

Történelem, mesék és csodák, tradíciók és vallás, misztikum és reality, összetartozás és ellentmondások… Ha Törökországra gondolok, nagyjából ezek a szavak és érzések jutnak eszembe először. Ja és az Egri csillagok! 


De félretéve a tréfát, biztos nektek is volt már valamilyen élményetek, melyet e csodás világ ihletett, talán egy nyaralás vagy a történelem órák során.
Igazi Locavore fun révén mindig is nyitott voltam az újdonságok iránt, főleg akkor, amikor kulisszatitkokat is elárultak és bepillantást nyerhettem a színfalak mögé. 

Mondhatjátok, hogy szerencsés vagyok, mert szuper helyekre jutok el és különleges emberekkel találkozom, ahogy most is, de szeretném, ha ti is részesei lennétek, így igyekszem minél több benyomást megosztani veletek.  

Egy igazi gourmet rendezvény előkészületeiben vehettem részt, és az általam oly imádott kuszkuszt új formában is megtanultam elkészíteni.
Szóval adott egy téma. Ez a bevezetőből gondolom kiderült, hogy a török gasztronómia csodái kerültek terítékre. Adott a helyszín és adottak a szereplők és a program. 


Egy próbafőzés kellős közepébe csöppentem, Halász István chéffel és a Török Intézet munkátársaival és együtt próbáltuk ki egy februári rendezvény menüjének minden részletét. Egy ilyen próbafőzés egyébként rendkívül izgalmas, főleg, ha akkor érkeznek az alapanyagok, Feri bácsi és a zöldségek, így még tökéletesebb, locavore-osabb az élmény. Még arra is volt idő a hosszú menüsor előkészítése alatt, hogy választ kapjak egy alapvető kérdésre, miért pont a török kultúra és konyhaművészet és ez mitől lesz Locavore? 


A misztikus ízek mindenképpen arra érdemesek, hogy közelebbről is megismerjük és a török konyha bemutatásának egyik legfőbb célja, hogy a hazai ízekre nagyon hasonlító fogásokat új köntösben is bemutassuk. Mi a levendula titka? Vagy a curry-é? És egyáltalán a baklava hogyan lehet könnyed desszert? A válasz roppant egyszerű, melyet a chéf és egy autentikus személy is megerősített. Egy biztos, a török konyha nem áll meg a humusznál vagy a töltött padlizsánnál. 

Nemzetközileg is Locavore lett a menüsor, hiszen a hazai termelők portékái mellett néhány alapanyagot egyenesen az isztambuli kollégák hoztak magukkal. Ha a spenót és a feta kombinációra vágyunk, akkor is, de ha a fekete kömény, a sáfrány vagy a pisztácia kerül szóba, érdemes otthon is elkészíteni. Én kipróbáltam és megállapítható tény, hogy roppant egyszerű dolgom volt. 
A világ tele van finomságokkal és a mi dolgunk az, hogy ezt felfedezzük és megismertessük minél több emberrel. Ez a hozzállás nekem alapvetően nagyon tetszik, hiszen imádok enni, gondolom ti is így vagytok ezzel. És ne feledjük, minden lehet Locavore, hiszen az alapanyag a lelke mindennek!


Ha szeretnétek bővebb infót az eseményről, itt megtaláljátok:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.