2015. február 23., hétfő

Locavore - festői harmónia

Természetes alapanyagok felhasználásával megálmodott kézműves műhelytitkok – mi ez, ha nem hamisítatlan Locavore érzés?

Udvahelyi Zsuzsanna festőművész alkotta nőalakok ihlette portrék, félportrék egy fine dining étterem falán?


 És nem, nem fura ez a kettősség… egyszerűen illeszkedik a két művészeti ág – az emocionális festészet és az ízekkel játszó gasztronómia közös hitvallásába. Végül is egy az üzenet – meríts a természetből, őrizd meg a légiességet, az eleganciát, használd a szimbolikus jelképrendszert hangsúlyozó kézműves termékeket akár a festés, akár az ételkészítés területén…


És mi az eredmény? Őszintén? Valami lelket, és szemet gyönyörködtető, ízérzékeket símogató, prémium kényeztetés - amúgy Locavore módra.

Zsud művein fel-felbukkanó szecessziós hatások egyfajta eleganciát, légiességet kölcsönöznek a női alakoknak, tökéletes összhangba kerülve így a könnyed ebéd vagy vacsora ízletes fogásaival. „A kecses, de néhol zavarba ejtő alakokat egy-egy érzés, élethelyzet ihletett. Lehet az egy futó pillantás, egy idegen ember sóhaja, egy hozzám közel álló személy legbensőbb titka.” – hangsúlyozza a festőművész. 
Ennek következtében a képek elvesztik portré jellegüket, és bárki számára ismerős élethelyzetté változhatnak.


Egyébként nem lehet véletlen a Művésznő választása. A környezet, az étterem belső terének pozitív adottságai, az ételkészítés , a vendégkényeztetés hitvallása mind, mind igazolja döntését, hogy kiállításának helyszíneként a Locavore-t választotta. És a Locavore minden szegletéből áradó energiák meghálálják a választást.

A festőművészet adta harmónia, a személyes pillanatok élményei, a szecessziós életképek, a természet ölelte panoráma, a vendéglátók suhanó, hangtalan szervízének profizmusa, a jól megkomponált menüsor, látványosan emelik  a ”de jól érzem magam” állapot mutatóját. 

Ezt egyszerűen meg kell élni, részeseként pedig a hely különleges atmoszférájának, a felejthetetlen élménynek vinni a hírét!
A művészrőről bővebb információ itt: http://www.udvarhelyi.com 


2015. február 12., csütörtök

Locavore - különleges borzamatok…

Izgalmasnak tartom az alkotó tevékenységeket, amikor kreativitásunk, kitartásunk, odaadásunk, törődésünk és odafigyelésünk, türelmünk különleges végeredménnyel életre kel… 
Igaz lehet ez a sportra, a művészetekre vagy akár a személyes érzelmekre is, hiszen ezek a jelzők a szeretetre, a szerelemre, a családra is érvényesek, mely Valentin napján fokozottabban kerül szemünk elé. 
Ha mindezt személyesen éljük át, ráadásként velünk van a számunkra legfontosabb, mondhatjuk, hogy a tökéletes pillanatot teremtettük meg. 


Mindezt szerelmemnek Valentin napi meglepetésként szántam. Hát mondhatom, nagy volt az öröm...:-)
Szerettem volna személyesen is találkozni egy “gasztro művésszel” és valami eredeti programmal előállni, így esett a választás a borra, a borkészítésre és a Locavore feelinget tökéletesen ápoló borászatra…:-) 
Persze a választásnál nem voltam egyedül, Kovács Antal, háromszoros magyar bajnok sommelier tanácsait követve Eger felé vettük az irányt. 
Február 10., délután 15:00 óra - a helyszín egy eredeti alkotó műhely, a szereplők a kedvesem, én és persze maga a mester… A művész maga Nyolcas Ádám, az Egri Borvidék egyik legkiemelkedőbb borásztehetsége. Borait ritkán megtapasztalható koncentráció, harmónia és elegancia jellemzi. Kovács Antal szerint is “Valentin napon egy igazán különleges pincét kell előtérbe helyeznünk.” 


Nyolcas Ádám örömmel kísért végig birodalmán és őszintén mesélt terveiről, Locavore szemléletéről és érzéseiről - “a tartalom mellett arra is figyelünk, hogy maga az alkotás jól fogyasztható, kedves és őszinte legyen”.  “A borkészítés igazi alkotó munka, melynek szereplői és stációi mind-mind önmagukban is rendkívüli szakértelmet és kreativitást, türelmet és gondoskodást igényelnek. Napról napra népszerűbbek a kézműves termékek, aminek nagyon örülünk, mert az emberek egyre tudatosabban táplálkoznak. Szerintünk kis mennyiségben fogyasztva a bor is alapvető élelmiszer, ha csak a jótékony élettani hatásait nézzük. Nem mindegy, hogy az a bor tisztán hozzáadott anyagok nélkül készül-e vagy sem!” (bővebb infó a borászatról: http://nyolcasbor.hu/index.php?route=common/home)



Páromat és engem is megbabonázott az a szeretet és lelkesedés, ahogy a szülők hobbiját folytató fiatal borász - művész a tradíciókról, újításaikról és Locavore életmódjáról mesélt. 


Borait kóstolva magam előtt láttam a helyi hordókészítőt, a szőlők hosszú sorait, az egri hegyeket és munkás kezeket, aminek végeredménye egy művészi alkotás, maga a bor, amit minden korosztálynak ajánlok, kivétel nélkül!


Egy biztos, mi nagyon jól éreztük magunkat, erre az elő-valentin napi programra biztosan sokáig fogunk emlékezni mi ketten. Ha te is kíváncsi vagy és megkóstolnád a Nyolcas Ádám borokat, gyere a Locavore-ba február 14-én!
Részleteket itt találsz:
https://www.facebook.com/events/363726047132131/

2015. február 2., hétfő

Locavore - az Ezeregyéjszaka világában…

Történelem, mesék és csodák, tradíciók és vallás, misztikum és reality, összetartozás és ellentmondások… Ha Törökországra gondolok, nagyjából ezek a szavak és érzések jutnak eszembe először. Ja és az Egri csillagok! 


De félretéve a tréfát, biztos nektek is volt már valamilyen élményetek, melyet e csodás világ ihletett, talán egy nyaralás vagy a történelem órák során.
Igazi Locavore fun révén mindig is nyitott voltam az újdonságok iránt, főleg akkor, amikor kulisszatitkokat is elárultak és bepillantást nyerhettem a színfalak mögé. 

Mondhatjátok, hogy szerencsés vagyok, mert szuper helyekre jutok el és különleges emberekkel találkozom, ahogy most is, de szeretném, ha ti is részesei lennétek, így igyekszem minél több benyomást megosztani veletek.  

Egy igazi gourmet rendezvény előkészületeiben vehettem részt, és az általam oly imádott kuszkuszt új formában is megtanultam elkészíteni.
Szóval adott egy téma. Ez a bevezetőből gondolom kiderült, hogy a török gasztronómia csodái kerültek terítékre. Adott a helyszín és adottak a szereplők és a program. 


Egy próbafőzés kellős közepébe csöppentem, Halász István chéffel és a Török Intézet munkátársaival és együtt próbáltuk ki egy februári rendezvény menüjének minden részletét. Egy ilyen próbafőzés egyébként rendkívül izgalmas, főleg, ha akkor érkeznek az alapanyagok, Feri bácsi és a zöldségek, így még tökéletesebb, locavore-osabb az élmény. Még arra is volt idő a hosszú menüsor előkészítése alatt, hogy választ kapjak egy alapvető kérdésre, miért pont a török kultúra és konyhaművészet és ez mitől lesz Locavore? 


A misztikus ízek mindenképpen arra érdemesek, hogy közelebbről is megismerjük és a török konyha bemutatásának egyik legfőbb célja, hogy a hazai ízekre nagyon hasonlító fogásokat új köntösben is bemutassuk. Mi a levendula titka? Vagy a curry-é? És egyáltalán a baklava hogyan lehet könnyed desszert? A válasz roppant egyszerű, melyet a chéf és egy autentikus személy is megerősített. Egy biztos, a török konyha nem áll meg a humusznál vagy a töltött padlizsánnál. 

Nemzetközileg is Locavore lett a menüsor, hiszen a hazai termelők portékái mellett néhány alapanyagot egyenesen az isztambuli kollégák hoztak magukkal. Ha a spenót és a feta kombinációra vágyunk, akkor is, de ha a fekete kömény, a sáfrány vagy a pisztácia kerül szóba, érdemes otthon is elkészíteni. Én kipróbáltam és megállapítható tény, hogy roppant egyszerű dolgom volt. 
A világ tele van finomságokkal és a mi dolgunk az, hogy ezt felfedezzük és megismertessük minél több emberrel. Ez a hozzállás nekem alapvetően nagyon tetszik, hiszen imádok enni, gondolom ti is így vagytok ezzel. És ne feledjük, minden lehet Locavore, hiszen az alapanyag a lelke mindennek!


Ha szeretnétek bővebb infót az eseményről, itt megtaláljátok: